A szeszélyes császárkorona

 

Honnan származik a császárkorona?

A császárkorona a Fritillaria botanikai nemzetség több mint száz fajának egyike. Délkelet-Törökországban, Észak-Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban és Kasmírban található. Köves lejtőkön és bozótosokban él 3000 méteres magasságig. A növény gyűjtőneve a latin fritillus = ‘kockás csésze’ szóból származik, és a virág formájára utal.

A császárkorona, mint sok növény a családjában (tulipán, liliom, clintonia, cardiocrinum), intenzív színű virágokat fejleszt sárga, narancssárga és piros színben.

Délkelet-Ázsia hegyvidéki területein természetes élőhelyén a virágzó császárkorona pompás látványt nyújt. Azonban szirmai itt nem függőlegesen felfelé mutatnak, vagy elegánsan oldalra ívelnek, hanem lefelé, mint egy száron függő korona. A virágok sem egy normál, zöld levelekkel teli száron jelennek meg, hanem egy erős, egyenes, levelek nélküli virágszáron. De itt nem áll meg: a virágkoszorú fölött a fajtától függően göndör vagy elegánsan elrendezett levélcsokor nő. Az egész dolog egy kicsit olyan, mint a sci-fi és a világból való.

inézete egészen különleges: a növény magas, akár 90-120 cm-esre is megnövő szára végén egy függőleges virágfüzér található, amelyben 4-10 nagy, harang alakú virág helyezkedik el. A virágok színe változatos lehet: sárga, narancssárga, piros vagy bordó, és a virágok tetején egy korona szerű levélből álló “sapka” található. A nagy, húsos, lándzsás levelek gyakran párban helyezkednek el a szár mentén.

A virágokat meglepően korán lehet megcsodálni: a legkorábbi fajták fő virágzási időszaka márciusban és áprilisban van, május végén pedig a kései kockás növényfajták már visszafordíthatatlanul hervadnak. Délkelet-Ázsia hegyvidéki területeinek természetes élőhelyén a virágzó császárcsákányok lenyűgöző látványt nyújtanak. A kertekben is abszolút szenzációnak számítanak. Ennyi pompa azonban különleges bánásmódot igényel, ezért a császárkorona híres a szeszélyeiről.

A császárkorona gondozása

A császárkorona ültetése

A császárkoronát, mint minden évelőt, ősszel érdemes ültetni. Fontos szempont, hogy olyan helyet válasszunk, amely megfelel neki. Eredetileg a növény perzsa, afgán és pakisztáni hegyvidéki cserjések meglehetősen szegényes környezetében hosszú, erős, akár 160 cm magasra is megnö. Ezek a hegyek 1250-3000 m magasságban fekszenek, és inkább köves, mint mély és humuszos aljzatot kínálnak a növényeknek. Nagyon jó ásványi anyagokkal is rendelkeznek, a lejtők miatt nincs pangó víz, és sok a napsütés mégha a nap időnként el is tűnhet a hegygerincek mögött.

 

Ezek a követelmények a kertünkben átültetve a következőképpen nézhetnek ki

 

  • friss, laza kerti talaj, nem feltétlenül túl termékeny,
  •  a talajnak nem kell túl mélyrétegűnek lennie; az évek során a növény mélyre fog hatolni
  • napos helyen vagy világos félárnyékban,
  • annyi nedvesség, amennyi a csapadékból nyerhető,
  • a tömörített kerti talajt alaposan meg kell lazítani az ültetés előtt,
  • a pH-értéknek semlegesnek (sziklás talajok 6,6-7,5) vagy enyhén lúgosnak (meszes talajok 7,8-ig) kell lennie,

Még ha a fenti feltételeket példásan teljesíti is, ne várja, hogy a Fritillaria imperialis azonnal virágzásnak indul. Inkább két lehetőségre készüljön fel:

1. Bár az ültetést követő szezonban gyönyörűen fog virágozni, soha többé nem fog virágozni – legalábbis addig, amíg észre nem veszed, hogy ‘Őfelsége’ nem akar ott nőni, és nem találsz neki egy jobb helyet.
A helyét némi habozás után elfogadja, de csak évek múlva mutatja meg teljes szépségét.

Egy növény amely utálja a versenyt

Ennek a növénynek az egyik furcsasága, hogy hatalmas mérete ellenére is megszenved a konkurenciától. Beszámolók szerint a császárkorona csak akkor kezdett pompásan növekedni, amikor egy közeli nagyobb fát kivágtak, és néhány tovább növő bokrot erősen visszaszorítottak. Az sem ritka, hogy a növény a sokadik elhelyezési kísérlet után egy kerítés előtti nyílt helyen köt ki, ahol elviseli a tűlevelűek távoli társaságát.

Még nem vizsgálták meg tüzetesen, hogy pontosan mekkora konkurenciát képes elviselni a császárkorona. A jó hír, hogyha egyszer megtalálták a megfelelő helyet, a növény hosszú évekig hűséges marad hozzá.Nem ritkán találkozhatunk olyan történetekkel, amelyekben egy császárcsákó két évtizeden át ugyanazon a helyen nő, és minden évben gyönyörűen virágzik.

Vigyázat, a császárkorona mérgező növény!

A császár sakktábla növény helyének kiválasztásakor nem utolsósorban  kell figyelembe venni, hogy minden része mérgező. Nem tartozik a legmérgezőbb fajok közé, mint például a fekete nadálytő (Hyoscyamus niger), az erős vargánya (Aconitum napellus), a tiszafa (Taxus baccata), a fehér tövis (Datura), a foltos sóska (Conium maculatum), a téli zsurló (Colchicum autumnale), a ricinus (Ricinus), a farkasalma (Daphne mezereum).

A “háromcsillagos” mérgező növényekhez képest, amelyek lenyelése még kis mennyiségben is súlyos vagy halálos mérgezést okozhat, a császárkorona viszonylag ártalmatlannak tűnik. A mérgező rész benne leginkább a hagyma, de sem a falánk kutyáknak, sem a mindenre kíváncsi kisgyerekeknek nem szabad megkóstolniuk a növény bármelyik részét.

A császárkorona ültetése

A császárkoronát mint minden évelőt, ősszel érdemes elültetni, hogy tavaszra legyen ideje gyökeret ereszteni. Ha augusztusban kapja meg a hagymákat, akkor kiültetheti őket, és hagyhatja, hogy gyökeret eresszenek, mielőtt az alacsony őszi és téli hőmérséklet lelassítja a folyamatot. Minél több gyökeret fejleszt egy kockás növény a tél előtt, annál erősebb virágokat tud kifejleszteni a következő szezonban. Az ültetés a következőképpen történik:

helyezze a hagymát a földbe 15-20 cm mélyen,
ügyeljen arra, hogy ne sértse meg az izzó külső rétegét vagy az alját,
a hagymák között 20 cm (alacsony fajták) és 30 cm (magasabb fajták) közötti távolságot kell tartani,
először homokot és humuszt öntsön az előre elkészített lyukba,
helyezze a hagymát az aljára, enyhén nyomkodja meg, fedje be földdel, öntözze meg.

Természetesen a császárkorona magról is szaporítható, de ez nem ajánlott módszer. Egészen friss magokra van szükség, mivel ezek rövid ideig megőrzik csírázóképességüket, ráadásul rétegezni kell őket, hogy csírázásra serkentsék őket. Ezután még mindig várnia kell néhány évet, mielőtt a növény kifejti első virágait. Természetesen, feltéve, hogy a hely, ahová ültetik, meg lesz adva neki. Ez a projekt inkább idősebb és türelmes kertészeknek való, mint olyanoknak, akik gyorsan szeretnék látni munkájuk eredményét.

  •  ha az időjárás hosszabb ideig csapadékmentes, öntözze meg gyakran a frissen ültetett növényt,
  • Az idősebb növények már egyedül is boldogulnak, kivéve ha szélsőséges körülmények uralkodnak a kertben,
  • fontosabb lehet az pangó víz kialakulásának megakadályozása, mint a gyakori öntözés,
  • a növénynek nincs szüksége állandó trágyázásra,
  • az energiát a növény a virághajtások növekedésére és a virágfejlődésre használja fel,
  • kisebb vagy nagyobb adag tápanyag 120 cm-es vagy 160 cm-es növekedést is eredményez,
  • a szerves trágyát márciusban érdemes kijuttatni, könnyen emészthető folyékony formában,
  • a tápanyagoknál fontosabb a növény nyomelemekkel való ellátása – ezek a hegyvidéki régiókban megfelelő mennyiségben találhatók meg,
  • jó ötlet a ősszel császárkorona töveket káliummal ellátni, ami segít a növényi sejteknek a tél előtti érésben.

Fajtái

A császárkorona minden fajtája erős szagot áraszt, és mindegyik mérgező.

‘Aurora’ – narancsvörös,
‘Orange Brillant’ – narancssárga,
‘Lutea’ – sárga,
‘Rubra’ – sötét narancssárga,
‘Striped Beauty’ – sárga, finom piros csíkokkal,
‘Kroon op Kroon’ – dupla sárga korona
‘Vivaldi’ – sárga (alacsony fajta 60 cm-ig)

Milyen növényekkel társítható a kertben?

A császárkorona jól mutat más magas növényekkel, mint például a pünkösdi rózsa, a dísznapraforgó vagy  a szerelemvirág. A különböző díszfű-félék melett is kimondottan jól mutat. Előterébe sásliliom, kúpvirág, margaréta virág illik. Az alacsonyabb növények közötti különbségek hangsúlyozására ültethetünk melléjük szegfűt, muskátlikat vagy egynyári virágokat. A császárkoronát érdemes szoliterként ültetni, hogy igazán kiemelkedjen a kertben. Válasszunk olyan helyet, ahol a növénynek elegendő fény és hely áll rendelkezésre, és az öntözését is rendszeresen végezzük.
Kertnet
Author: Kertnet

Leave a Reply