A vérbükk (Fagus sylvatica ‘Purpurea’) egy mutáció eredményeként alakult ki a közönséges bükk (Fagus sylvatica) fajból. A növény származása Európára tehető, és az egész kontinensen megtalálható. A vérbükk változat a 17. században jelent meg, és azóta népszerű dísznövényként szolgál kertekben és parkokban. A növénynek a levelei és az ágainak a színe vöröses-bordó, ami miatt különösen vonzó az évelő növényeket és cserjéket tartalmazó kertekben, illetve a parkokban.
Impozáns megjelenés a vörös lombozat
A vérbükk (Fagus sylvatica ‘Purpurea’) egy díszfa, amelyet a vörösesbarna vagy bordó levelei tesznek különlegessé. Míg a legtöbb lombhullató fa az ősszel sárga vagy vörös árnyalatokban pompázik, a vérbükk egész nyáron lila levelekkel díszlik, majd az ősszel sötétebb bordó színűvé válnak. Emiatt különleges látványt nyújt az év bármely szakaszában, és kiválóan alkalmas egyedi színfoltként a kertekben és parkokban. Ezenkívül a vérbükk fa is szép mintázatú, sűrű koronát fejleszt, amely egyaránt alkalmas árnyékolt pihenőhelynek és dekoratív elemnek is.
Az eredeti faj, a közönséges bükk (Fagus sylvatica) zöld leveleitől eltérően a vérbükk levelei sötétpiros vagy bordó színűek. Ez a jellegzetesség teszi különlegessé ezt a fát a kertészetekben és parkokban. A vérbükk általában lassan növekvő fa, amely akár 10-20 méter magasra is megnőhet. A levelek hosszúkásak és simák, és a tavasszal kibontakozó rügyek vörösesbarnák. A vérbükk általában jól bírja az árnyékot és a nedvességet, és széles körben alkalmazzák kertekben, parkokban és erdős területeken díszfa és árnyékoló fa növényként.
Az vérbükk ültetése körültekintést igényel
A vérbükk közepes méretű fa, amely akár 25-30 méter magasra is megnőhet, ezt mindenképpen figyelmebe kell venni az ültetésénél a kertekben. A vérbükk természetes környezetében, az erdőkben általában széles koronájú, és sima, ezüstös színű kéreg borítja a törzsét.
A vérbükk igényli a nedves talajt és a részleges árnyékot, de jól alkalmazkodik az átlagos körülményekhez is. A fa korának megfelelő metszést igényel, hogy elkerüljük a túl sűrű koronát és a betegségeket. A vérbükk ideális választás lehet azoknak a kerttulajdonosoknak, akik keresnek egy különleges megjelenésű díszfát, nagy hely áll rendelkezésükre, és árnyékos kertet szeretnének kialakítani.
Ezekkel a növényekkei is jól mutat
A vérbükk (Fagus sylvatica ‘Purpurea’) díszfát különleges lombjának színével és formájával lehet szépen kiegészíteni más növényekkel. Az alábbi növényekkel lehet jól társítani:
- Kőris (Carpinus betulus): A kőris lombja hasonlóan fonott mintázatú, mint a vérbükké, és a kőris lombozata szépen kontrasztol a bíborvörös lombú vérbükkel.
- Éger (Alnus spp.): Az éger puha, tollas lombozata szintén szép kontrasztot alkot a vérbükk bíborvörös lombjával.
- Tiszafa (Taxus spp.): A tiszafa sötétzöld, örökzöld levelei szépen kiemelik a vérbükk lombjának színét és formáját.
- Kerti borostyán (Hedera spp.): A kerti borostyán zöld lombozata szépen ellensúlyozza a vérbükk bíborvörös színét, és egy szép kontrasztot alkot a két növény között.
- Japán juhar (Acer palmatum): A japán juhar lombja színes és különleges formájú, és szépen kiegészítheti a vérbükk lombjának színét.
- Viburnum kányabangita (Viburnum spp.): A virágzó Viburnumok szép kontrasztot alkotnak a vérbükk lombozatával, és sok fajuknak van piros vagy bordó bogyója, ami jól passzol a vérbükk színéhez.
Fontos azonban figyelni a növények távolságára és igényeire, hogy megfelelően tudjanak növekedni és egymást kiegészíteni.
