A természetes hatású kertek királynője a tollasgyöngyvessző

A Tollasgyöngyvessző (Sorbaria sorbifolia) egy érdekes és mutatós díszcserje, melyet gyakran ültetnek kertekbe és parkokba. A növény származása Ázsiáig nyúlik vissza, különösen Japán és Kína területein honos. Az első európai termesztése a 19. században kezdődött, és azóta széles körben elterjedt Európában és Észak-Amerikában is. Ma már több kertészeti fajtája is ismert, melyek közül a legelterjedtebbek a ‘Sem’ és a ‘Lemon Meringue’. Az érdekessége, hogy a Tollasgyöngyvessző neve az ágai végén kialakuló, a gyöngyökhöz hasonló, gömb alakú termések alakja miatt alakult ki.

Egy szép és igénytelen bokor

Mutatós és dús lombozatú cserje, melynek levelei tollszerűek és a tavasszal zöld színűek, majd ősszel átmennek pirosas-barnás színbe. A növény virágai pedig csipkés fehér szirmokból állnak, amelyek nyár elején nyílnak. Az ágak felfelé hajlanak, így a cserje még inkább mutatós hatást kelt.

Nemcsak mutatós, de y könnyen nevelhető növény, amely kedveli a napos vagy félárnyékos helyeket. A talajtól nem igényes, viszont szereti a nedvességet, így fontos a rendszeres öntözése, különösen a forró, száraz időszakokban. A cserjét évente egyszer érdemes metszeni, hogy formája megőrizze és a növény ágainak vastagsága is növekedjen

A tollasgyöngyvessző helye a kertben

Kertészeti felhasználása igen változatos. A növény kiválóan alkalmas szoliter cserjének, de szegélynek és bokorcsoportoknak is. Nagyobb kertekben és parkokban ültetve, a tollasgyöngyvessző szépen mutat a kis tópartoknál, patakok mellett és az erdős területeken. A cserjét a legjobb egy fa vagy más nagyobb növény mellé ültetni, mert a Tollasgyöngyvessző sűrű lombozata kiváló árnyékot biztosít más növények számára.

Természetes hatású kertekben is jól mutat, mivel az ágai természetes módon hajlanak felfelé, így azokat természetes megjelenést kölcsönöznek a kertnek. A növényt általában a késő tavasz és a korai nyár folyamán ültetik, hogy a virágzás és a lombozat a legjobban mutasson.

Azonban nem csak a kertben mutat jól, hanem akár egy nagyobb edényben is nevelhetjük, hogy teraszon vagy a balkonon díszítse a helyet. Ültetésénél fontos, hogy a cserjét megfelelő helyre ültessük, ahol megfelelő mennyiségű napfény és víz áll rendelkezésre a növénynek.

északi tollasgyöngyvessző virága

Vigyázat terjeszkedik!

Terjedése erőteljes mértékű, azonban mégis fontos odafigyelni arra, hogy ne terjessze túl a környező növényeket. A növény rendszeresen hajt ki új hajtásokat az alapképződésekből, amelyek a tavaszi időszakban gyorsan növekednek és terjeszkednek.

A Tollasgyöngyvessző terjedése azonban jól ellenőrizhető, ha rendszeresen metszünk és ritkítunk a cserjén. Az első pár évben az újonnan telepített növények nem terjednek olyan mértékben, mint az idősebb cserjék, de idővel mégis érdemes figyelni az esetleges túlburjánzásra. A Tollasgyöngyvessző szépen mutat, ha szoliter növényként ültetjük vagy más cserjékkel, évelőkkel együtt, de ha terjedni kezd, akkor fontos korlátozni a terjeszkedését, különösen akkor, ha más növényekkel osztozik a területen.

Társai lehetnek a kertben

Szépen mutat más növényekkel társítva. Az alábbi növényekkel kombinálva különösen mutatós hatást érhetünk el:

  • Az évelő növényekkel, mint például a liliomok, a szegfűk vagy az évelő fűfélék, a kerti tollbuga.
  • A lombhullató és örökzöld fás növényekkel, mint a tölgyek, a japán juharok, az akácok vagy a rododendronok.
  • A magasabb növényekkel, mint például a kerti orgonák, a kerti díszfűvek.
  • A virágágyások, sziklakertek vagy tóparti kertek egyéb növényeivel.

A Tollasgyöngyvesszőt különösen jól lehet kombinálni olyan növényekkel, amelyeknek különleges formájuk vagy színük van, így a kert még változatosabb és érdekesebb hatást kelt. Azonban fontos figyelni arra, hogy ne ültessük túl közel más növényekhez, hogy a cserje megfelelően tudjon fejlődni és kiteljesedni.

Kertnet
Author: Kertnet