Mi a szudánifű?
A szudánifű (Sorghum sudanense), más néven sudáni cirok, kedvelt takarmánynövény világszerte. Magyarországon is egyre gyakrabban találkozhatunk vele mind állattartó telepeken, mind hobbygazdaságokban, mivel gyors növekedése, jó szárazságtűrése és magas fehérjetartalma miatt ideális zöldtömeget biztosít. Emellett zöldtrágyaként vagy talajkondicionáló kultúraként is hasznosítható, erős gyökérzete lazítja a talajt, visszatartja a nedvességet és javítja a mikrobiológiai életet.
Növénytani jellemzés
A szudánifű egy egyéves, C4 típusú, fás szárú fűféle, amely 1–2 méter magasra nő. Levelei hosszúak, lándzsás formájúak, a száron felváltva állnak. Virágzata laza, bokros fürt, magvai kicsik, oválisak, barnás árnyalatúak. A növény fő erénye, hogy rövid tenyészideje (60–90 nap) alatt is nagy zöldtömeget hoz, emellett ellenálló a magas hőmérséklettel és a szárazsággal szemben.
Tervezés és talajelőkészítés
A szudánifűnek napos, jó vízelvezetésű, középkötött talaj a legkedvezőbb. Magyarországon a legjobb eredményeket a 20–30 °C közötti talajhőmérséklet mellett kapjuk, ezért április végétől június közepéig érdemes vetni. A tápanyagellátásban fontos a kiegyensúlyozott N–P–K arány: induláskor alacsonyabb nitrogénmennyiség elegendő, majd a vegetáció során 60–80 kg/ha nitrogént ajánlott kijuttatni, hogy serkentse a gyors tömeggyarapodást. Fontos a talaj foszfor- és káliumszintjének ellenőrzése, mert ezek a gyökér- és sejtfalszilárdság szempontjából nélkülözhetetlenek.
A szudánifű vetése és gondozása
A magvak vetésmélysége 2–3 cm, sortávolság 25–30 cm, tőszám 300–350 mag/m². A kijuttatott magot jól kell bedolgozni a talajba, majd egyenletesen öntözni. A hajtások megjelenése után gyommentesítés szükséges, mert a fiatal szudánifű érzékeny a gyomversenyre. Magyar viszonyok között általában herbicid permetezés helyett kézzel vagy mechanikai kapálással oldják meg a gyomirtást. A rendszeres, de mértéktartó öntözés hozzájárul a lédús, magas fehérjetartalmú zöldtömeg kialakulásához.
Betakarítási tanácsok
A betakarítás ideális időpontja a bokrosodási és virágzási fázis közötti állapot, amikor a növény 40–50 cm magas, levelei még zöldek. Ebben az időszakban a szudánifű legmagasabb a nyersfehérje-tartalom és a emészthetőség. A túl korai vagy túl késői aratás csökkentheti a takarmányminőséget, illetve a másodnövény-vetési lehetőséget.
Szudánifű betakarítása és tárolása
A betakarításhoz akkor érdemes fogni, amikor a növény nedvességtartalma 30–35 % körül mozog, így a legalkalmasabb silózásra és bálázásra. Mechanikus bálázáskor ügyeljünk arra, hogy a gép lezárja a nedvességet, mert a túl száraz szalma értékes tápanyagokban szegényebb lesz. A feldolgozás után a bálákat fóliában vagy légmentesen záródó silózacskóban tároljuk, így minimalizáljuk az erjedési veszteséget. Ha szénaként kívánjuk felhasználni, a leveleket és a vékony szárakat gyors szárítással szárítsuk le 15 % körüli nedvességtartalomig, így csökkenthetjük a penészesedés esélyét.
Kártevő- és betegséggazdálkodás
A szudáni cirok viszonylag ellenálló, de lisztharmat, szár- és levélrozsda időnként előfordulhat. Vetésváltással (évente más kultúrával: kukorica, pillangósok) csökkenthetjük a betegségek veszélyét, emellett szellős állománnyal és mérsékelt nitrogénadaggal gátoljuk a zuzmósodást. Rovarok közül a levéltetvek és a ciroklisztes bagócs képesek jelentősebb károkat okozni: biológiai védekezéshez javasoltak a katicabogarak és zöldbábú fürkészdarazsak, indokolt esetben speciális, rövid hatástartamú kontakt rovarölő szereket válasszunk.
Másodnövényként vagy zöldtrágyaként
Tavaszi árpa vagy korai répa után vetve a szudánifű még bőven ad zöldtömeget, mielőtt a fagy közeledne. Zöldtrágya célra 50–60 cm-es magasságig hagyjuk növekedni, majd sekélyen szántsuk be, így a talajban maradó szerves anyag javítja a szerkezetet és a mikrobiológiai aktivitást. Köztes kultúraként, kukorica vagy napraforgó között is bevethető: gyors gyökérfejlődése révén megköti a talaj tápanyagait, és megakadályozza az eróziót.
Felhasználási javaslatok hobbygazdák számára
Kisparcellás vetésnél a 2–3 m sorhossz elegendő egyszeri állatétkeztetéshez. A friss szudánifűlevél közvetlenül etethető akár nyúlnak, kecskének vagy szarvasmarhának, de előnyösebb bálázva, mert így könnyebb adagolni. A visszamaradó gyökérmaradványokat hagyjuk a talajfelszínen, ezzel is növelve a humusztartalmat.
