A cirok gyomirtása alapjai
A cirok (Sorghum spp.) ma már nemcsak madáreleségként, hanem takarmány-, energia- és emberi fogyasztásra is fontos növényünk. Sajnos a kultúrnövények közé sorolva gyomosodhat is, ami jelentősen rontja a terméshozamot és minőséget. A cirok gyomirtása ezért elengedhetetlen feladat a kertben és a kisüzemi termesztésben egyaránt.
Miért fontos a korai beavatkozás?
A cirok kezdeti fejlődési szakaszában a gyomok erőteljes versenytársak lehetnek, különösen a tápanyagért és a nedvességért folyó küzdelemben. Ha a kezdeti héten nem történik megfelelő gyomirtás, a későbbi mechanikai vagy kémiai beavatkozás veszteséggel járhat, hiszen a fejlődésben előnyt szerzett gyomok – például a kakaslábfű vagy a disznóparéj fajok – árnyékot vetnek és gyökérzavaró anyagokat termelhetnek.
Talajművelés és forgatás
A tavaszi első kultivátoros vagy ásóborona használata előkészíti a talajt, feltöri a kéregaréteget, és csökkenti a gyommagok csírázási esélyét. A mélylazítással együtt alkalmazott sekély forgatások 5–7 cm mélységben végrehajtva hatékonyan csökkentik a felületi gyomosodást. Ezt követően a vetés során gondoskodjunk a beállítási mélység pontosságáról, hogy a cirok magja optimális környezetbe kerüljön.
Kultúrállapot-javítás biológiai módszerekkel
A precíz talajművelés mellett érdemes zöldtrágyanövényeket is beiktatni a vetésforgóba. A borsó, a mustár és a bíborhere nitrogénkötő képessége segíthet javítani a talajszerkezetet, ugyanakkor árnyékot adva visszaszorítja a gyomosodó fű- és lóromfajokat.
Hazai kertészeti gyakorlatok
Magyarországon a kisparcellás termelők gyakran alkalmaznak kombinált gyomirtási stratégiát: a mechanikai eszközöket vegyszeres elő- vagy utókezeléssel egészítik ki. A legelterjedtebb hatóanyagok között megtaláljuk a proszulfuront és az atrazint, melyek kifejezetten gyomirtó hatásúak a kétszikűek és egyéves egyszikűek ellen. Fontos azonban a büntetéses előírások betartása – például a vetésforgó, a dózis és a kijuttatási időpont tekintetében –, hogy a környezet és a talajélet se sérüljön.
(Folytatás következik…)
Posztemergencia-szerű kémiai beavatkozás
A cirok 3–4 leveles állapotában végzett posztemergencia-kezelés hatékonyan mérsékli a korán megjelenő egyszikűeket és kétszikűeket. Magyarországon engedélyezett hatóanyagok közül a proszulfuron („Tandem” készítmények) és a metsulfuron-metil bizonyultak megbízhatónak a disznóparéj-, gomb- és rucaöröm-fajok ellen. Kijuttatáskor ügyeljünk rá, hogy a lombfelszívódás kedvező legyen – a permetlé pH-ját lime-kiegyenlítővel 6–7 köré állítsuk, és a víz perzselő hatása miatt ne kora délelőtt, illetve erős napsütésben dolgozzunk.
Mechanikai gyomirtó eszközök finomhangolása
A tárcsa és a rotációs kultivátor után érdemes kézi vagy motoros sor-kultivátort használni a cirok között növő gyomok fellazítására. A precíziós keresztsor-művelés során a 2–3 cm-es mélységben dolgozó lapok nemcsak visszavágják a fiatal gyomokat, de a talaj felszínén képződő kérget is törik, kedvezve a csapadék beszivárgásának. Kisebb területeken a kézi gyomlálás – különösen a sövényparéj és a szulák fiatal egyedeinél – továbbra is „aranyszabály”.
Árnyékoló mulcsozás és talajnedvesség-menedzsment
Szalmából vagy aprított fakéregből képzett 3–5 cm-es takaróréteg nemcsak a talajhőmérséklet egyenletesebbé tételében segít, hanem fékezi a gyommagvak csírázását is. A mulcsozott sávokban akár 15–20%-kal is csökkenhet a gyomosodás mértéke, ráadásul kevesebb öntözés is elegendő a csírázáshoz és kezdeti fejlődéshez.
Vetésforgó és talajélet erősítése
A cirok vetése előtt és után érdemes köles-, bab- vagy mustárvetőmaggal komponált zöldtrágyát ingyenesen „visszahívni” a talajélet feltöltésére. 3–4 évre javasolt a monokultúra kerülése, mivel a rendszeres forgatókönyv – kalászosok, pillangósok, kétszikűtakarmány-növények – sokkal egészségesebb talajszerkezetet és kisebb gyomnyomást eredményez.
