Sokszor lehet szükség olyan fára ami gyorsan nő. Például ha egy területet gyorsan szeretnénk árnyékolni, vagy egy új kertet alakítunk ki, és gyorsan szeretnénk, hogy a fák magasak és sűrű lombozatúak legyenek, akkor a gyorsan növő fajtákat érdemes választani.
Azt sem árt tudni, hogy nem minden gyorsan növő fa fajta alkalmas minden környezetbe, és vannak olyan helyzetek, amikor jobb választani lassabban növő fajtákat. Az optimális fafajta kiválasztása a talaj típusától, a helyi éghajlattól, az időjárási viszonyoktól, valamint a helyi állat- és növényvilág igényeitől is függ.
Az alábbiakban ajánlok néhány gyorsan növő fát, amelyek relatíve rövid idő alatt elérhetik a kívánt magasságot.
1. Szomorú fűzfa (Salix alba ‘Tristis’)
A szomorú fűz (Salix alba ‘Tristis’) egy lombhullató fa, amely általában 10-15 méter magasra nő, de néha akár 25 méter magasra is megnőhet. A fa lombja széles, tojás alakú, 8-20 cm hosszú és 4-10 cm széles. A levelek felső része zöld, alsó része pedig ezüstös színű, amely nagyon szép és dekoratív hatást kelt.
A nedves talajokat kedveli, de tolerálja a szárazabb talajokat is. Gyakran megtalálható vízfolyások, tópartok és mocsarak közelében. A fa teljes napsütést vagy részleges árnyékot igényel. A hideg időszakokat is jól bírja, így zónákban az 5-9 közötti hőmérsékleti tartományban is megélhet.
Rendkívül gyorsan nővő fa, és könnyen szaporodik. A fa jól tűri a metszést, így kiváló választás lehet sövények, élőkerítések, vagy akár formális kerti díszek kialakítására. A fa általában nem igényel nagyobb karbantartást, csak időnként meg kell nyirni az elhalt vagy sérült ágakat.
A szomorú fűz Salix alba ‘Tristis’ egy nagyon szép és dekoratív fa, amely ideális választás lehet olyan területekre, ahol nedves talaj van, és teljes napsütés vagy részleges árnyék áll rendelkezésre. A fa gyorsan nő, és könnyen szaporodik, és csak minimális karbantartást igényel.
2. Gyertyán (Carpinus betulus)
A gyertyán (Carpinus betulus) egy közepes méretű lombhullató fa, amely általában 20-25 méter magasra nő, és széles, dús koronával rendelkezik. A kérgük szürkésbarna, sima és repedezett lehet. A levelek hosszúkásak és fűrészesek, a lombozat sűrű és zöld színű. Az ősszel a levelek sárgára vagy vörösre változnak.
Általában közepes vagy gyors növekedésű, és sokféle talajon jól fejlődik. Azonban jobban érzi magát a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajokon. Az árnyéktűrő képessége miatt jól alkalmazható parkokban, erdőkben és magánkertekben is.
A gyertyánfa, gyorsan nővő fa, a fagytűrő fák közé tartozik, ezért hideg téli hónapokat is jól viseli. A környezetében található más növényekkel szemben viszonylag ellenálló, és általában nem szenved súlyos betegségektől vagy kártevőktől.
Általában kerekded koronával rendelkezik, és a lombozata sűrű, ami árnyékot ad a területnek. Az őszi színei miatt dekoratív jelentőséggel is bír, és a tavaszi levelesedése is mutatós. A gyertyánfa emellett akár sövénynek is megfelelő, mivel a koronája szépen tömörödik, és így kiváló szélvédőt és zajvédőt biztosít.
3. Turkesztáni szil (Ulmus pumila)
Az Ulmus pumila, más néven turkesztáni szil vagy selyemkéregű szilfa, egy közepes méretű lombhullató fa, amely 10-20 méter magasra nőhet. A kérgük szürkésbarna, repedezett és selymes tapintású lehet. A levelek oválisak, enyhén fűrészesek és zöld színűek. A virágok kis, pirosas-barnásak és a lombozat megjelenése előtt nyílnak. A termések gömb alakúak, és apró magokat tartalmaznak.
A turkesztáni szil jól alkalmazkodik a száraz és szélvédett területekhez, és viszonylag ellenálló a kártevőkkel és a betegségekkel szemben. Jól tűri a városi környezetet is, beleértve a szennyezett levegőt és a magas hőmérsékletet. Tolerálja a szélsőséges hőmérsékletet, és a hideg teleket is jól átvészeli.
A turkesztáni szilfa talajigénye közepes, és jól fejlődik a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajokon. Viszonylag szárazságtűrő, de rendszeres öntözést igényel az első években, amíg meg nem erősödik a gyökérzete.
4. Májusfa (Prunus padus)
A májusfa (Prunus padus),közepes méretű fafaj, amely Európa és Ázsia széles területén megtalálható. A májusfa általában 5-12 méter magasra nő, és az ágaik széles körben elágaznak. A fának egyedi levelei vannak, amelyek hosszúkásak, fogazottak és akár 10-15 cm hosszúak lehetnek.
A májusfa virágzása általában májusban történik, és ez az időszak a fa nevének is adja. A virágok hosszú, fürtökben nőnek, és fehérek vagy rózsaszínűek lehetnek. A virágzás után a májusfa termése apró, fekete, bogyószerű gyümölcs, amely sok madárfaj számára fontos táplálékforrás.
A májusfa igényei a nedves, jó vízáteresztő képességű talajra utalnak. A fa széles körben elterjedt, és a vadonban erdőkben, ligetekben, patakok mentén, valamint parkokban és kertekben is megtalálható. A májusfa jól tolerálja a fagyos időjárást és a szárazságot, és részben árnyéktűrő is.
A májusfa dísznövényként is hasznos lehet, és jól mutat kertekben, parkokban és más zöldterületeken. Az árnyékot adó, vonzó megjelenésű fa széles körben elérhető a kertészetekben és virágüzletekben, és egyéb májusfa fajokkal együtt ültethető, hogy a kertekben változatos megjelenést biztosítson.
Külön figyelmet érdemel a nemrégiben megjelent Prunus padus Coloratus, más néven vöröslombú májusfa, egy változat a májusfa fajból, amely a lombjának vörös színéről ismert. Ez a változat általában 4-8 méter magasra nő, tehát közepes termetű, ennek ellenére gyorsan nővő fa ezért széles körben elterjedt Európában és Ázsiában.
A vöröslombú májusfa levelei hasonlóak az alapfajéhoz, de azok színe általában zöld, míg az új levelek és hajtások színe vörös vagy bronzos lehet. A virágai fehérek vagy rózsaszínűek, és ugyanazok a bogyós termékek fejlődnek ki rajtuk, mint az alapfajnál.
A vöröslombú májusfa ugyanolyan környezeti igényekkel rendelkezik, mint az alapfaj. Jól nő nedves, jó vízáteresztő képességű talajokon, és a vadonban erdőkben, ligetekben, patakok mentén, valamint parkokban és kertekben is megtalálható.
5. Japánakác (Sophora japonica)
A Japánakác (Sophora japonica), más néven Japán pagoda, egy közepes méretű, lombhullató fa, amely akár 25 méter magasra is megnőhet. Több ága van, amelyek széles körben elágaznak, és kúp alakú koronát alkotnak. A fa levelei összetettek, 15-25 pár apró levelet tartalmaznak, amelyek ovális alakúak és élénkzöld színűek. Július-augusztusban a fán szép fehér virágzat jelenik meg, amelyek hosszú, gömbölyű fürtökben nőnek.
A Japánakác számos környezeti feltételnek megfelelő növény, de általában jól növekszik az enyhe éghajlatú területeken. Igényli a jól vízelvezetett talajt és a napos helyet, de tolerálja a részleges árnyékot is. A fa nagyon toleráns a környezeti stresszre, mint például a városi szennyezésre, az aszályra és a magas hőmérsékletre, így ideális választás lehet a városi parkokban és az utak mentén. Azonban nevelése és gondozása igényli a megfelelő talaj és a megfelelő öntözési és tápanyag-ellátás, különösen a fiatal növényeknél.
A Japánakác egy nagyon értékes fafajta, amely szép megjelenése és kiváló környezeti alkalmazkodó képessége miatt egyre népszerűbbé válik. Kertekben, parkokban, utak mentén és egyéb városi környezetben alkalmazzák, de az erdőkben és a mezőgazdasági területeken is megtalálható.
