Görögszéna (Trigonella foenum-graecum) már az ókori civilizációkban is ismert volt. Neve arra utal, hogy a görögökön keresztül terjedt el a mediterrán térségben, de eredeti központja Indiában és a Közel-Keleten található. Magjait már az egyiptomi sírokban is felfedezték, és az ókori görög orvosok különböző bőrbetegségek kezelésére ajánlották. A középkorban arab kereskedők vitték tovább Európába, ahol először kolostorkertekben termesztették, majd a reneszánsz idején a gyógynövény-használat fellendülésével ismét előtérbe került.
Elterjedés az ókorban
A Földközi-tenger menti államokban fontos fűszerként és gyógynövényként tartották számon. Magjait vértisztító, emésztést segítő szerként alkalmazták, leveleit pedig takarmányként hasznosították. Az ókori római szakácsművészetben is szerep jutott neki: pesztók, mártások ízesítésére tették a görögszéna-magot.
Újabb kori alkalmazások
A 17–18. században a botanikusok osztályozták a növényt, miközben Indiában egyre intenzívebb vetésterületet kapott. A brit hódítás idején a fűszerezés mellett a tejtermelés növelésére is elkezdték kísérleti jelleggel alkalmazni, mivel a benne található szaponinok állatkísérletekben emelt tejhozamot eredményeztek. Manapság a világ számos pontján termesztik, különösen Észak-Afrikában, Pakisztánban és Indiában, de Magyarországon is egyre több kertben bukkan fel.
Görögszéna konyhai felhasználása
A magok jellegzetes, enyhén kesernyés, karamellre emlékeztető aromája miatt számos konyhában kedvelt fűszer. Különösen az indiai konyhában kapott kiemelt szerepet, de a közel-keleti ételekben és a dél-európai gazpachóban is használják.
Fűszerkeverékek és paszták
A curryk, garam masalák és ras el hanout alapvető összetevője. A pirított, őrölt mag a keverékekben teltebb, mélyebb ízt ad. Ehhez gyakran társul köménymag, koriander és mustármag, így komplex fűszerprofilt hoznak létre.
Egzotikus receptek
Indiában a mustárhoz hasonló módon készítenek belőle pasztát, amit savanyúságokhoz, curry-alapokhoz kevernek. Marokkóban a harira leves ízesítését gazdagítják vele, Észak-Afrikában pedig a hagymás-fokhagymás ragukban is felbukkan.
Egészségügyi hatások
Görögszéna számos bioaktív vegyületet tartalmaz, amelyek különböző élettani folyamatokat támogathatnak.
Emésztés és anyagcsere
A magas rosttartalom segíti a bélműködést, csökkentheti a székrekedést, valamint elősegítheti a jóllakottság érzését. A magokban található diosgénin serkentheti az anyagcsere-folyamatokat, így hozzájárulhat a testsúlykontrollhoz.
Vércukorszint és koleszterin
Klinikai vizsgálatok szerint a görögszéna fogyasztása mérsékelheti a vércukorszint ingadozását, ezért cukorbetegek étrendjében is alkalmazható. Emellett a benne lévő saponinok és rostok képesek megkötni a koleszterint az emésztőrendszerben, ezzel támogatva a kardiovaszkuláris egészséget.
Termesztési tippek és felhasználás otthon
Görögszéna viszonylag igénytelen növény, így akár kisebb kertekben vagy balkonládában is nevelhető.
Magvetés és ápolás
A vetést kora tavasszal célszerű elvégezni, laza, jó vízáteresztő képességű talajba. A magvak 7–10 nap alatt csíráznak, utána mérsékelt öntözést igényelnek. Érdemes a földet gyommentesen tartani, mert a túlzott társfüvek versenytársat jelentenek.
Szárítás és tárolás
A megszáradt hüvelyekből egyszerűen morzsolhatóak ki a magok. Légmentesen záródó edényben, hűvös, sötét helyen hónapokig aromásak maradnak. Az őrölt formát azonban érdemes kis adagokban elkészíteni, hogy ne veszítse el jellegzetes ízét.
Mellékhatások és ellenjavallatok
Bár a legtöbb ember számára biztonságos, bizonyos kockázatokkal érdemes számolni.
Allergiás reakciók
Ritkán előfordulhat bőrkiütés, viszketés vagy légzési nehézség. Allergiára hajlamos személyeknél mindig kisebb adaggal kezdjük a kóstolást.
Terhesség és szoptatás
A görögszéna nagy dózisban serkentheti a méhösszehúzódásokat, ezért várandósok számára orvosi konzultáció nélkül nem ajánlott. Szoptatás alatt egyéni tolerancia kérdése, szakember véleménye javasolt.
