A pázsitfűfélék családja több mint 12 000 fajt számlál világszerte. Ezek közül az alábbiakban a legjelentősebb, legismertebb és leggyakrabban alkalmazott fajtákat mutatjuk be.
1. Búza (Triticum spp.)
Az egyik legfontosabb gabonaféle világszerte. Két fő típusa van:
- Őszi búza – ősszel vetik, tavasszal kel ki, nyár elején aratják.
- Tavaszi búza – tavasszal vetik, ősszel aratják.
A búzát elsősorban lisztként hasznosítják kenyér, tészta és sütemények alapanyagaként.
2. Rizs (Oryza sativa)
A rizs a világ egyik legfontosabb tápláléknövénye, különösen Ázsiában. Vízhez kötött növény, sok esetben elárasztott rizsföldeken termesztik. Két fő típusa van:
- Indica – hosszú szemű, laza szerkezetű.
- Japonica – rövid szemű, ragacsosabb állagú.
3. Kukorica (Zea mays)
Ősi közép-amerikai eredetű gabonaféle, amely mára világszerte elterjedt. Takarmányként, élelmiszerként, ipari alapanyagként (pl. bioetanol) egyaránt felhasználható.
4. Árpa (Hordeum vulgare)
Főként állati takarmányként, valamint sörgyártásban (maláta formájában) használatos. Jó szárazságtűrő képességgel rendelkezik.
5. Zab (Avena sativa)
Különösen kedvelt abraktakarmány, de emberi fogyasztásra is alkalmas (zabpehely, zabkása). Magas rost- és fehérjetartalma miatt egészséges élelmiszerként ismert.
6. Rozs (Secale cereale)
Elsősorban a hidegebb, kevésbé termékeny talajokon termeszthető, ahol más gabonák nem élnek meg. Kenyérsütéshez kiváló, főként rozskenyér formájában ismert.
7. Cirok (Sorghum spp.)
Több fajtája is létezik: takarmánycirok, szemes cirok, cukorcirok. Aszálytűrő, melegkedvelő növény, főként Afrika és Ázsia száraz területein fontos élelmiszernövény.
8. Nádképű pázsitfűfélék
Ide tartozik például a nád (Phragmites australis), amely nemcsak természetes vízpartokon jellemző, hanem dísz- és haszonnövényként is szolgál (pl. tetőfedésre, fonásra).
Dísz- és pázsitfűfélék
Számos pázsitfűfélét nem élelmiszerként vagy takarmányként, hanem dísznövényként és pázsitként használnak. Ilyenek például:
1. Angol perje (Lolium perenne)
Gyakori a kertekben, sportpályákon. Gyorsan csírázik, sűrű pázsitot alkot, jól bírja a taposást.
2. Réti perje (Poa pratensis)
Finom levelű, sűrű növekedésű faj. Jól tűri a hideget és a rendszeres nyírást.
3. Vörös csenkesz (Festuca rubra)
Lassú növekedésű, szárazságtűrő, árnyéktűrő faj. Nagyon fontos a díszpázsitokban és parkokban.
4. Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea)
Durvább levelű, de rendkívül strapabíró faj, sport- és rekreációs célra is alkalmas.
5. Bermuda fű (Cynodon dactylon)
Melegkedvelő faj, gyakori a déli országokban. Sportpályákon, golfpályákon használják.
Ökológiai és gazdasági jelentőség
A pázsitfűfélék:
- Táplálékként alapvető szerepet játszanak az emberi és állati élelmezésben.
- Környezetvédelmi szerepük is jelentős: megkötik a talajt, csökkentik az eróziót, hozzájárulnak a szén-dioxid lekötéséhez.
- Gazdasági értékük felbecsülhetetlen, hiszen a mezőgazdaság alapját képezik.
Pázsitfűfélék és allergia
A pázsitfűfélék – tudományos nevükön Poaceae – az egyik leggyakoribb allergiát kiváltó növénycsalád közé tartoznak, különösen a mérsékelt égövi régiókban. Ezek a növények, bár kulcsfontosságúak a mezőgazdaságban, a díszkertekben és a természetes ökoszisztémákban, jelentős szerepet játszanak a szezonális allergiák, különösen a szénanátha (allergiás rhinitis) kialakulásában. A pázsitfűfélék virágporai mikroszkopikus méretűek, rendkívül könnyűek és szél segítségével nagy távolságokra is eljuthatnak, így könnyen bejutnak az emberi légutakba, ahol allergiás reakciókat váltanak ki. A legkritikusabb időszak általában május végétől július közepéig tart, amikor a legtöbb pázsitfűféle virágzik, és tömegesen bocsátja ki a polleneket. A leggyakrabban allergiát okozó fajok közé tartozik az angol perje (Lolium perenne), a réti perje (Poa pratensis), a tarackbúza (Elymus repens), valamint különféle csenkeszfélék (Festuca spp.). Az allergiás tünetek közé sorolható az orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, könnyezés, torokkaparás és súlyosabb esetekben asztmás rohamok is. A pázsitfűallergia különösen megnehezítheti a betegek mindennapjait a tavaszi és nyári hónapokban, mivel a szabadban való tartózkodás, sportolás, kertészkedés gyakran súlyosbítja a tüneteket. A pollenallergiával élőknek ajánlott nyomon követni a napi pollennaptárt, minimalizálni a szabadtéri tevékenységeket a magas pollenkoncentrációjú napokon, és szükség esetén antihisztaminos vagy kortikoszteroid kezelést alkalmazni. Fontos megemlíteni, hogy a klímaváltozás és a levegőszennyezés hatására egyre korábban kezdődik a pollenszezon, és hosszabb ideig tart, ami tovább növeli az allergiás megbetegedések számát világszerte.
A pázsitfűfélék családja hatalmas és rendkívül változatos. Szerepük nem csupán az élelmiszer- és takarmányellátásban, hanem a díszkertekben, sportpályákon, és az ökológiai egyensúly fenntartásában is meghatározó. Megismerésük, fenntartható termesztésük és védelmük kulcsfontosságú a jövő élelmezési és környezeti kihívásainak kezeléséhez.
