A csicsóka (Helianthus tuberosus) Észak-Amerika keleti részén őshonos, ahol ősidők óta ismert és használt növény. Az őslakos népek étrendjében fontos szerepet játszott, hiszen tápanyagdús gumóit fogyasztották. Az európaiak a 17. században ismerték meg, amikor felfedezők vitték át a kontinensenst. már az ókori görögök és rómaiak is fogyasztották.
.A csicsóka népszerűsége az évszázadok során változott, de ma ismét egyre több helyen termesztik, főleg diétás és egészséges élelmiszerként, mivel a benne lévő inulin nevű rostot az emberi szervezet nem képes megemészteni, így alacsony a glikémiás indexe.
A csicsóka gumója a növény tárolószerve, és a föld alatt fejlődik. Gazdag tápanyagforrás, amelyet a növény a következő szezonra használ fel a növekedéséhez.
A csicsókában található inulin nevű rost elősegíti az emésztést és a bélflóra egészségét. Ezenkívül alacsony a glikémiás indexe, így segíthet a vércukorszint stabilizálásában.
A csicsóka termesztése gyerekjáték
A csicsóka viszonylag egyszerűen termeszthető, hiszen kevés igénye van, és nagyon ellenálló növény mely jól alkalmazkodik a környezethez és kevés gondozást igényel. A gyökérrendszerével segít a talaj szerkezetének javításában és a talajerózió elleni védelemben. A csicsóka virágai hasonlítanak a napraforgókéra, és sárga vagy lilás színűek lehetnek. Ezért a csicsóka nemcsak hasznos növény a konyhában, hanem dekoratív növény is lehet a kertben.
Talaj: A csicsóka nem túl válogatós a talajjal kapcsolatban, de legjobban a mély, könnyű és jól szellőző talajokat szereti. A nehéz, agyagos talajokon nehezebben fejlődik. A talajnak semleges vagy enyhén savas pH-értékűnek kell lennie.
Vetés: A csicsóka szaporítása történhet a növény gumóival. Az egyes gumóknak legalább egy hajtáskezdeményt tartalmazó szemnek kell lennie. A gumókat tavasszal, áprilisban-májusban kell elültetni, 10-15 cm mélyre és 30-40 cm távolságra egymástól. A sorok közötti távolság legyen legalább 60-80 cm.
Öntözés: Jól tűri a szárazságot, így nem igényel túl sok öntözést. Azonban a rendszeres öntözés segít abban, hogy a gumók nagyobbak és ízletesebbek legyenek.
Nem igényel túl sok tápanyagot, de a jó termés érdekében érdemes komposzttal vagy más organikus trágyával táplálni a talajt.
Betakarítás: A csicsóka gumóit ősszel, a növény elsárgulása után szokták betakarítani. Azonban a gumók a talajban maradhatnak a teljes tél alatt, és csak szükség szerint szedik fel őket.
Betegségek és kártevők: Nagyon ellenálló növény, így kevés betegség és kártevő fenyegeti. Azonban vigyázni kell a csicsóka levéltetűre, mivel ez a kártevő képes megtámadni a növényt.
Végül, de nem utolsósorban, fontos megemlíteni, hogy a csicsóka nagyon gyorsan terjed, így vigyázni kell, hogy ne váljon invazívá a kertben. A növény terjedésének megakadályozására a gumókat a vetés után teljesen fel kell szedni, vagy a növényt konténerben kell tartani.
Ezek az alapvető lépések segíthetnek a csicsóka sikeres termesztésében. A csicsóka nagyon alkalmazkodóképes növény, így a legtöbb kertész számára jó választás lehet.
Ennyi mindenre használhatjuk
A magas rosttartalmú, valamint fontos ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz, mint például C-vitamin, kálium, vas és mangán. A csicsóka kellemes, enyhén édes ízzel rendelkezik, és számos ételben felhasználható. Párolva, sültve vagy főzve könnyen emészthetővé válik, és különleges textúrájával gazdagítja az ételeket.
A csicsóka rendkívül sokoldalúan használható fel a konyhában, és számos egészségügyi előnnyel is rendelkezik. Gazdag rostban, különösen inulinban, amely prebiotikus rostként működik, és támogatja az egészséges bélflórát.
Gumói nyersen vagy főzve fogyaszthatók. Nyersen, vékonyra szeletelve salátákba kerülhetnek, és ropogós textúrájuk miatt kellemes kontrasztot képeznek a többi összetevővel. Párolva, sültve vagy főzve a csicsóka gumója könnyen emészthetővé válik, és enyhe, diós ízűvé. Használható pürék, levesek, gratinok és pörköltek elkészítéséhez.
És nem csak a konyhában hasznos. A gumók levéből italt is lehet készíteni, és a növény magjait olajként is fel lehet használni. Ezenkívül a csicsókát takarmányként is használják az állattartásban.
Az egészségügyben a csicsókát olyan betegségek kezelésére használják, mint a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a bélrendszer egészségének javítására.
