Bevezetés: miért fontos a málna betegségeinek ismerete?
A málna (Rubus idaeus) népszerű bogyós gyümölcsünk, melyet hazai kertekben is egyre többen ültetnek. A zamatos íz és egészségvédő hatás azonban csak akkor érvényesül, ha növényeink egészségesek maradnak. A málna betegségei – különösen a gombás eredetű fertőzések – kedvezőtlen klímán gyorsan terjedhetnek, és súlyos terméskieséshez vezethetnek. Érdemes tehát tisztában lenni a leggyakoribb kórokozókkal, a megelőzés lépéseivel és a helyes kerti gyakorlattal.
Hazai termesztés sajátosságai
Magyarországon a málnatermesztés során az öntözés, tápanyag-utánpótlás és metszés mellett nagy hangsúlyt kap a talaj jó vízgazdálkodása. A téli fagyok elleni védekezés, a tavaszi talajtakarással és a tőszaporítás megfelelő időzítésével elősegíthető. A tapasztalatok szerint a légáteresztő talajtakarással és a gyökérzóna mulcsozásával csökkenthető a gyökérrothadás kialakulásának esélye.
Gombás betegségek: a leggyakoribb málna problémák
A málnát leginkább a gombás megbetegedések támadják meg. Jó hír azonban, hogy kitartó kertészi munkával, a fertőzési lánc megszakításával jelentősen mérsékelhetjük a kártételt.
Szürkepenész és botritisz
A Botrytis cinerea által okozott szürkepenész nyirkos, hűvös nyarakon terjed leginkább. A bogyók felületén szürkés spórakolónia jelenik meg, majd penészesedés következik. A fertőzésre hajlamosít a sűrű bokorállomány, a lazítatlan talaj és a túlöntözés. A betegség elleni védekezés alapja a megfelelő tőszám és a korai metszés, valamint – szükség esetén – biológiai gombaölő szerek alkalmazása.
Levélfoltosság (Didymella applanata)
A Didymella applanata gomba főleg levélen és vesszőkön okoz barnás foltokat, majd a hajtások idő előtt elszáradnak. A terebélyes bokrok belső zónájában nedvesség gyűlik össze, ami kedvez a gomba terjedésének. A megelőzéshez elengedhetetlen a fertőzött levelek rendszeres eltávolítása, a metszési vágások fertőtlenítése és olyan rezisztens málnafajták választása, amelyekkel a gombakitettség csökkenthető.
Alternaria és egyéb foltbetegségek
Az Alternaria alternata által kiváltott levélfoltosság barna szegélyű foltokkal jelentkezik. A spórák széllel és esőcseppekkel terjednek, ezért esős időszakokban fokozott figyelem ajánlott. A megfelelő tápanyagellátás – különösen a kálium- és magnéziumbevitel – erősíti a növény ellenálló képességét.
Folytatás a következő részben, ahol kitérünk a védekezési stratégiákra és a kártevők elleni küzdelemre…
Védekezési stratégiák a gombás fertőzések ellen
A sikeres megelőzés alappillére a kert hosszú távú, integrált szemlélete. Elsősorban tartsuk fent a jó légjárást: ritkítsuk a sűrű vesszőket, tartsuk be a sor- és tőtávolságot. A talaj vízgazdálkodását komposzttal és ágdarálékkal egyaránt javíthatjuk: a mulcsozás megőrzi a nedvességet, ugyanakkor a felszín túlzott vizesedésének esélyét csökkenti.
Biológiai védekezéshez alkalmazzunk Trichoderma-hatását kihasználó készítményeket vagy Bacillus-törzseket, amelyek a talajban gátolják a kórokozók szaporodását. Kémiai gombaölők (pl. réz-, kénhatású szerek) bevetése csak akkor indokolt, ha az időjárás – tartós párás hőség – különösen kedvez a botritisznek vagy a levélfoltosságnak. A kezeléseket mindig a virágzás előtti és utáni időszakban ütemezzük, a csúcsnapi hőmérséklet ne haladja meg a 25 °C-ot, és tartsunk be legalább 10 napos fordulónapot.
Kártevők: a málna ellenségei
A málnaormányos (Byturus tomentosus) a bogyók érésekor károsít: a nőstény a bogyó belsejébe rakja petéit, ami penészesedéshez és termésveszteséghez vezethet. A lárvák elleni védekezésben hasznos a keltetőcsapda és a korai leszedés.
A levéltetvek (pl. Amphorophora idaei) a hajtásokat szívogatják és mézharmatot termelnek, amelyen megtelepszik a fekete szurokfény-penész. Ilyenkor fontos a ragadozó poloska- és katicabogár-populáció támogatása: kihelyezett PET-flakonos légyfogóval is csökkenthetjük a tetvek számát.
A tripszek ellen különösen hatékonyak a ragadozó atkák (Amblyseius és Neoseiulus fajok), illetve a bórax- és szilikátalapú kontakt szerekkel történő kezelés.
Végül a málnafénybogár (Galerucella) és a gyümölcsmolyok károsítása ellen törekedjünk a szervezett megfigyelésre: ragacsos sárga táblákkal követhetjük a lárvák megjelenését, és szükség esetén rovarölő szereket – lehetőleg kontakt hatású, rövid hatástartamú készítményeket – használjunk.
A fenti módszerek összehangolása, a folyamatos kertészeti megfigyelés és a természetes ellenségek támogatása biztosítja, hogy zamatos, egészséges málna kerüljön a vendégek tányérjára.
