Mi az almamoly?
Az almamoly (Cydia pomonella) az egyik leggyakoribb és legkárosítóbb kártevője az almaültetvényeknek szerte a világon, köztük hazánkban is. A lepke lárvája az alma belsejében fejti ki tevékenységét, fogyasztva a magház körüli részeket, így nemcsak a termés mennyiségét, hanem minőségét is rontja. A fertőzött gyümölcs gyakorlatilag értéktelenné válik, hiszen a rágás nyomán baktériumok és gombák törhetnek be, ami további rothadáshoz vezet.
Az életciklus fontos állomásai
Az almamoly fejlődése négy szakaszból áll: pete, lárva, báb, és kifejlett lepke. Magyarországon akár két nemzedék is megjelenhet egy évben, az első imágók május végén június elején rajzanak. A nőstények ilyenkor a friss almafonnyadékba vagy közvetlenül a termésfelületre helyezik petéiket. A kinövő lárvák behatolnak a gyümölcsbe, ahol 3–4 héten át táplálkoznak, majd a talajban bábozódnak. A második nemzedék imágói augusztusban rajzanak, ők általában a még be nem érő vagy sérült terméseket támadják meg.
Megelőzés hazai gyakorlatban
A hazai gyümölcsösökben a kártevő elleni védekezés alapja a szakszerű ültetvényápolás és megfigyelés. Rendszeresen érdemes feromoncsapdákkal követni az imágók rajzását, ez segít meghatározni a permetezések optimális időpontját. Emellett fontos a talaj takarítása: a lehullott és fertőzött almákat összegyűjteni, komposztálni vagy megsemmisíteni, mert ezekben a lárvák telelnek át.
Művelési technikák
A korszerű művelőgépek alkalmazása során ügyelni kell a talaj lazítására és a sorok tisztántartására, mert a mélyebb rétegű talajban a bábok kevésbé károsodnak. A lugasos metszés segíti a lombszellőzést, csökkentve a párás közeg kialakulását, ami kedvezné a kártevőt.
Permetezési időzítés
A permetezéseket mindig a rajzás tetőzése előtt 7–10 nappal kezdjük, majd az első generáció lárváinak kelésekor ismételjük. Hazánkban a növényvédő szerek közül a biokontroll készítmények és az olajos alapú kontakt szerek bizonyulnak hatékonynak, különösen, ha a hatóanyagváltásra is figyelünk.
Biológiai védekezés az almaültetvényben
A biokontroll eszközök közül a Bacillus thuringiensis (Bt) készítmények a leghatékonyabbak az almamoly lárvái ellen, mivel kizárólag a lepkefajokra veszélyesek, és megőrzik a hasznos rovarok egyensúlyát. Alkalmazásuk során a kezelést mindig az imágók rajzásának tetőzése előtti 7–10. napon érdemes időzíteni, majd ismételni az első lárvaforduló megjelenésekor. Emellett a granulosavírus (CpGV) tartalmú készítmények is jó eredményt mutatnak, különösen ökológiai gazdálkodásban.
Trágyázás és talajművelés szerepe
A kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás megerősíti a fák természetes ellenálló képességét, így a lomb alatti mikroklíma kevésbé kedvez a kártevő szaporodásának. A tavaszi alaptrágyázáskor alkalmazott nitrogén, foszfor és kálium arányát mindig a talajvizsgálat eredményeihez igazítsuk. A nyári időszakban, a második generáció rajzása előtt végzett sekély lazítás megzavarja a talajban bábozódott lárvákat, és rontja a keltetési feltételeket.
Integrált védekezési stratégia
Az almamoly elleni védekezés hatékonysága akkor maximális, ha a megfigyelés, a biológiai és a kémiai módszerek összehangoltan működnek. A feromoncsapdák jelzése alapján ütemezzük a Bt- vagy CpGV-kezeléseket, majd szükség esetén a kontakt vagy szisztémás rovarölő szerekre váltunk. Fontos a hatóanyag-váltás minden kezelési sorozatban, hogy elkerüljük a rezisztencia kialakulását.
Új lehetőségek és jövőbeli irányok
Kísérleti stádiumban van a ragadozó ízeltlábúak (pl. katicabogarak) telepítése, illetve a mikroszkopikus gombák (Metarhizium spp., Beauveria bassiana) használata is. Az integrált technológiák fejlesztése a hazai kutatóintézetek támogatásával folyamatosan bővül, és célja, hogy a környezetkímélő megoldások hosszú távon is gazdaságosak legyenek. A jövő almatermesztése egyre inkább a természetes egyensúlyra és a precíziós kertészetre épül majd.
